|
 |
|
|
... Egyedül voltam egy vasúti kocsiban. Az egyik álomáson fiatal leány csatlakozott hozzám mesélte egy fiatal vak utas. Kísérői, egy nő és egy férfi, valószínűleg a szülei lehettek, mert ellátták sok jó tanáccsal. Mivel vak vagyok, nem tudhattam, hogyan nézhet ki a leány, de kellemes hangja után nagyon szimpatikusnak tűnt.
-Miskolcra utazik? kérdeztem. A vonat kigördült az ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Egy gyertya pislákol halványan a sötétben,
Nem ragyog fénye ugyanúgy, mint régen.
Tüze percről percre gyengül, s hamarosan elalszik,
S vele együtt egy szenvedő szív is örökre megnyugszik.
Már csak pár pillanat s uralomra tör a sötétség,
Már csak másodpercek kérdése és véget ér a keserűség.
S ekkor a messzeségben szél támad csendesen,
Közeledik a t... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Poklok fertője kísérti minden álmom.
Reménnyel telve ébredek, hogy ne fájjon.
De a Nap sugara, mint korhadt tüske bánt,
Reményem elszáll, becstelenség főjére száll a korona,
Mikoron minden napkeltekor emlékem holtra vált,
Lelkem immár oda, nem hág már büszke oromra.
A kor mocska űz gúnyt belőlem nap nap után.
Sátáni harsonák kacaja a patina ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Olyan volt ő mint a nyári szellő mi vidáman kergeti a felhő fodrait s lágyan simogatja a zöld réten nyíló virágocskák szirmait Õ volt az kit rossz szándék hatalmába soha nem kerített ki glória ragyogásából soha nem veszített Õ volt az ki mindenkivel barátkozott ki barátja volt szélnek Napnak mert ő volt a lelke a megújúló szép tavasznak Ha ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... Varga Imre
Ébredés
Kivezetés egy álomból
Kezdetben nem volt. Kezdetben. A nem volt csak azután lett. Ahol nincs van, nincs fehér, nincs fény, de sötét sem. Valami mégis megrezzen, kettésejli az egyet. Gyöngédebb, könnyebb, áttetszőbb, ritkább, világosabb, izzóbb része alul, fölötte a sötétebb, nehezebb, fölkomorlóbb.
A sötétség csőréből aprócs... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Komló
Festői hely bújik
A Mecsek szívében,
Erdők fogják körbe
Napfény lágy ízében.
Hét domb, akár Róma!
Minden hegy más élet:
Hol a piciny kertek,
Hol fák várnak Téged.
Engem betontenger,
Kőrengeteg hordott
Méhében, s nevelt,
Adott sorsot.
Múltja büszke, sötét,
Tán csak szenes emlék... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Örülök, hogy tetszik!!
Ha max. hangerőn szólnak kicsit bele tudok halni, Te hogy vagy ezzel??(o.
éés...József Attilával hogy állsz?
Nekem sokszor ez a vers jut eszembe ehhez hasonlatos lélek és test közötti morózus állapotomban!:
"A fák megálltak mozdulatlan,
A vizek nyugtalanok lettek,
Különos zaj támadt a kertben,
Valami bántotta a ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Kell még egy szó,
mielőtt mennél.
Kell még egy ölelés,
ami végig elkísér.
Az úton majd néha,
gondolj reám -
ez a föld a tiéd,
ha elmész visszavár!
Nézz rám és lásd
csillagokra lépsz,
nézz rám tovatűnt
a régi szenvedés,
hol a fák az égig érnek
ott megérint a fény.
Tudod jól, hova mész -
de végül haz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Rózsa.
Hogy került oda, senki sem tudta, de egyszercsak ott volt a tisztáson. Egy gyönyörű virág. Egy fehér rózsa. A farkas vette észre először. "Milyen szép!" - gondolta - "Milyen kecses!" Aztán lassan a többi állat is felfedezte.
- Milyen egyszerű! - mondta a páva - Semmi szín, semmi különlegesség!
- Közönséges! - rikácsolta az öreg, csúf és kopasz kese... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...ákos : Valami véget ért
Forró betonon hasalok,
távoli hang csak a gyász,
lassan lüktet egy ér,
fellobog halkan a láz.
Sima tenyér a hátamhoz ér.
Ó csak játszik a szél.
Tudom, már messze vagy rég..
Bennem minden halk szavad él.
Halott virágok illatát nyögik a fák
és megrázkódik a táj,
valami véget ért, valami fáj.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Mintha az ördög nézne rám
Rest nélküli szemekkel.
Remegés fut végig a hátamon,
És hiszem, hogy igaz,
Mit jövendő mond, nem téved.
Nincs visszaút,
Nincsenek fények,
Vige.
Az út vége,
Meghajolnak előttem a fák,
Bíbor színű leveleik, mint aq vércsepp hullanak alá,
És látom önmagam jönni,
Mintha félnék attól, amit mondas... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A TAVITÜNDÉR
Élt egyszer valaha régen egy molnár a feleségével. Szerették egymást, boldogan éltek, jól ment a soruk, évről évre gyarapodott a vagyonuk. Hanem a balszerencse többnyire loppal jár, s orvul csap le az emberre. Így történt a molnárral is: egyszerre csak elkezdett apadni a vagyonkája, addig-addig, míg a végén már-már elúszott a malma is, amelyben lakott. Ott t... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Varga Imre
Ébredés
Kivezetés egy álomból
Kezdetben nem volt. Kezdetben. A nem volt csak azután lett. Ahol nincs van, nincs fehér, nincs fény, de sötét sem. Valami mégis megrezzen, kettésejli az egyet. Gyöngédebb, könnyebb, áttetszőbb, ritkább, világosabb, izzóbb része alul, fölötte a sötétebb, nehezebb, fölkomorlóbb.
A sötétség csőréből aprócska fén... |
|
|
|
|
|
|
|
|
XX. Illúzión túl
"Az egyetlen különbség álom és valóság között az, hogy a valóság megengedi neked, hogy kételkedj, az álom azonban nem...
A pillangó ezen a kártyán a külsőt jelképezi; azt, amely állandóan változik, amely valótlan és illuzórikus. A pillangó mögött a tudat arca látható, amint befelé figyel; arra, ami örökkévaló. A két szem közötti rész fe... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A csillagok viszont mind-mind hallgatnak. De neked olyan csillagaid lesznek,amilyenek senki másnak..........
- Hogyhogy?
- Mert én ott lakom majd valamelyiken, és ott nevetek majd valamelyiken: ha éjszakánként fölnézel az égre, olyan lesz számodra, mintha minden csillag nevetne.
Neked, egyedül neked, olyan csillagaid lesznek, amik nevetni tudnak !
És megint nev... |
|
|
|
|
|
|
|
|
..."Szeretni és szeretve lenni olyan, mintha kétfelől sütne ránk a nap."
------------------------------------ ------------------------------------ --------
"A szerelem azé, aki szeret, nem pedig azé, akit szeretnek."
------------------------------------ ------------------------------------ --------
"Két ember között a legrövidebb út egy mosoly."
------------------... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nos!!1. Minden éjjel azt álmodom hogy melletem álsz,
szerelmes szavakra s forró csókra vársz.
Simogató pillantásod érzem ajkadon,
olyan ez mint a valoság csak kár hogy álmodom.
Sötét éjjel édes álom hamar tova száll,
felébredek és a szivem vadul kalapál.
Körül nézek és te nem vagy seholse s ettöl szenvedek,
mert szeretném ha velem lennél mindig cs... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Beszélő fák
Élt egyszer egy dombtetőn három fa. Gyakran beszélgettek, elmondták egymásnak álmaikat, vágyaikat. Az első fa egyszer így szólt:
- Belőlem egy kincsesláda lesz. Megtöltenek majd arannyal, ezüsttel és sok sok drágakővel. Külsőmet is megfaragják, mindenki csodálni fogja szépségemet.
A második fa is elmondta vágyát:
- Belőlem hatalmas hajót fognak... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Király Imre: Őrizd meg!
Az álmaidra vigyázz!
S őrizd meg friss tej ízét a gyermekkornak
Mikor csaholó felhőket hajszoltál,
S köszöntél minden bokornak
Őrizd meg szemedben az ártatlan kéket,
Az első lépések botladozását,
S hagyd, hogy kísérjen, rózsaszín nevetésed.
Őrizd meg az először feszülő szavakat a szádnak,
Mellyel... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Psalmus Hungaricus
I.
Vagy félezernyi dalt megírtam
s e szót: magyar,
még le nem írtam.
Csábított minden idegen bozót,
minden szerelmet bujtató liget.
Ó, mily hályog borult szememre,
hogy meg nem láttalak,
te elhagyott, te bús, kopár sziget,
magyar sziget a népek Óceánján!
Mily ólom ömlött álmodó fülembe,
hogy ... |
|
|
|
|
|
